Ez a film egy akkora kalap szar, hogy Abraham Lincoln
kibaszott keménykalapjába se férne bele. Ki az a barom állat, aki egy háziasított
tasmán ördögöt elnevez Drágaságnak, mutálja, lemészároltatja vele a feleségét,
Démonmaszkot ad rá, ott hagyja egy ketrecbe a laborba és utána kötéllel,
csapdával és még sok mással (ezt a tudós bá szájából vettem) indul a
leszámolására, mikor az „állat” megszökik. Drágoságnak. Ahham. Jóóó.
Az első öt perc után, miután a mutálódott Tasmán ördögöt
ellopja két önjelölt állatvédő és medvének nézik, pofánkba kapjuk a szereplők
nagy részét. Olyan rohadt ellenszenves mindegyik, hogy imádkozol azért, hogy
halomra mészárolják őket. Meg is történik, de sajnos nem mindegyikkel. Kár.
Győzhetne egyszer a szörny is, hiába néz ki úgy mint egy mozgó, szőrös
szardarab farsangi álarcba.
A filmet egyébként
úgy reklámozzák a közönségnek, már aki hajlandó megnézni ezt a borzalmat, hogy
„megöl 17 embert 90 perc alatt” Fúúúú. Hát ez naggyon durvaaaa. A Ryan
közlegény megmentésében az első 20 percben elhalálozik kábé 1000 ember a
szemünk előtt, na az már valami. Ha meg nem a mennyiséget, hanem a minőséget
tekintjük, akkor az öldöklésben a Fűrész jár számomra az élen, hiszek abban
átlagban meghal részeként 2-3 ember, de azok olyan halálok, hogy emlékszik rá
az ember. Még a manguzták is emlékeznének rá, mert a manguzták arcok, és
szeretjük őket, valahol.
Ott van az apuka, a
tudós bá’, aki elfelejti egyetlen fiának a születésnapját, meg létrehozza a
medvegorrilajetitasmángedvát, amiről mint kiderül, a fia házi kedvence volt.
„Köszi, Apu! Mindig is egy vérengző játszópajtásról álmodtam, aki nem hozza
vissza a labdát, de tőből letépi a karomat! Hát pont erre gondoltam!”
Aztán itt a gyerek a
Hunter, aki tüntetően kijelenti, hogy ő most lett 21, meg hogy elköltözik, és
az apukának nagyon rossz lesz. Jaaaj-jaaaj, most hova szarjak. Aztán azt is
megtudjuk ettől a nagyszerű fiatalembertől, hogy elmennek filmet forgatni egy
régi temetőbe, meg ott is ünnepelnek. Ahhhhha. Frankó! Én is régi temetőkbe
akarok inni, mert az móka! Piece and Love!
És itt jönnek a
legidegesítőbb tinik, akiket eddig valaha láttam. Természetesen van két drogos,
nagymenő akikről elkönyvelhető hogy meg fognak dögleni. És valamiért örül neki
az ember. Én is örültem, és a halálukon meg röhögtem. Köcsög vagyok, de móka
volt.
Aztán van egy szende
szűzlány, a Kim, aki a várakozásokkal szemben nem sárga és naggyon szerelmetes
a Hántörbe, de Hántör szarik rá, jajj de rossz szegény Kimnek. Sírjunk miatta.
Nem!
Kedvenc szereplőm
lett a Félig Ruszki Picsa, természetesen hatalmas szilikon ütközőkkel,
borzasztó apró aggyal, és nem mellesleg annyi vérrel a testüregeiben, amennyi
két böllér által leölt, vérhígítós disznóból se folyna ki. Lelőttem a poént,
hogy megdöglik? Szarok rá. A legértelmesebb tette, ennek a nőstény állatnak,
hogy 20 percig szopkodja azt a piros nyalókat, amit a film elején rak a
szájába, és a filmben órák telnek el közben.. Na ez ám a tartós fas… nyalóka! A
legjobbat akkor röhögtem amikor a két melllye közé kapja és onnan szopkodja.
Respect!
Folytatom majd, most ennyit bírtam.